Filmrendező akarok lenni. Lemosom Woody Allent a színről, Chaplin bajszot növesztek és újra divatba hozom a némafilmeket. Lehetséges-e? Itt és most.
A rövid válasz erre a kérdésre az, hogy felejtsük el, menjünk el inkább autószerelőnek, vagy MacDonald's-ban fanyalgó tarisznyás bölcsésznek, esetleg irány a lassan megszűnő jogászképzés, de a lassan kapituláló orvosi pálya is megoldás lehet. A filmezést azonban felejtse el mindenki.
Van egy bizonyos eszménykép az ember előtt, úgy 18 éves koráig, hogy fog egy kamerát, felvesz pár dolgot, esetleg stand-upol egyet-kettőt és akkor talán majd felfigyel rá valaki. Hisz ott a youtube. Járhatatlan út ez. Több okból is. Az Andy Vajna kormányozta filmes ipar süllyedő hajó, az egyetlen értelmes útja a dolognak a Filmművészeti Egyetem, ahova a diákoknak viszont szinte be kell szopniuk magukat, íráskészséggel, vagy rendezői tehetséggel jó eséllyel 200-ból egyet vesznek fel tisztán. Ahogy a nagykönyvben meg van írva.
Korrupcióra épülő szakma ez, épp ezért nem tetszett itthon a forgalmazóknak a Pál Adrienn például, amit hosszas huzavona után hoztak csak be. Akkor is zenei jogokra hivatkoztak, a nemrég sikert aratott cigányokat éljenző egyfilmes kölyök alkotása szintén nehezen állt helyt idehaza.
Mert ugye itthon a zsidók utálják a cigányokat, a cigók a magyarokat, a magyarok meg kábé mindenkit. A filmipar se különb. Igaz, hogy selyempapírból van a toalettpapír, a lényeg azonban ugyanaz. A begyöpösödött arcok ülnek a trónjukon, a feltörekvők próbálják letaszítani őket onnan, mi pedig, a nézők ketten-hárman ülünk A magyar vándor rebootján. Mert ugye nem csak Amerikában dúl az ötlettelenség, itt is.
Egy olyan iparág ez, amibe felesleges komolyan belefektetni, addig legalábbis biztosan, amíg el nem kezdjük komolyan venni magunkat. A fociba befektetett milliárdokat fektessük a minőségibb szórakoztatásba, rántsuk ki a kertévék alól a szőnyeget, zavarjuk el a reggel 10-kor az utcákon csavargó kölyköket iskolába és minden szép és jó lesz.
Vagy nem. De a következő Tarantino talán magyar, talán ott bujkál valamelyik bugaci bokorban, és talán csak egy kölcsön kamerára vár.
